Gyerekeknek

a fogaknak is jár a Waldorf!

Attól kezdve, hogy megjelennek a fogak, már kicsi gyerekeknél is érdemes elkezdeni a dentozófiát, ha fennáll valamelyik indikáció. Ezek közül talán a legfontosabb a szájlégzés, amelynek összetett orvosi, viselkedési, majd tanulási problémákhoz vezető következményei vannak. Az első évhetességben a hangsúly az éjszakai és a féltudatos nappali viselésen van. Itt a gyermek a szülő én-erejéből táplálkozva halad a folyamatban.

Hét éves kor után a kezelés kinyílik a tudatos használat, azaz a rendszeres napi gyakorlás felé. Gyerekeknél még szükséges a szülői kíséret, de egyre erősödik az önterápiás minőség.

A gyakorlat az alapvető neurovegetatív funkciók tudatos reprodukálásából áll: orrlégzés, rágás és nyelés a szájban levő aktivátorral és a szájpadláson nyugvó nyelvvel. Ez valójában funkcionális újratanulás, mivel feltételezhető, hogy ezeket a funkciókat a páciens nem helyesen sajátította el, vagy valamilyen okból kifolyólag huzamosabb ideje nem helyesen végzi.

Jó, jó, de mi köze ennek a Waldorfhoz?

Rudolf Steiner, a Waldorf pedagógia megalapítója szerint: „Nem az a kérdés, hogy mit kell tudnia, mire kell képesnek lennie az embernek a fennálló társadalmi rendben; hanem, hogy mik az emberben rejlő fejlesztendő képességek? Akkor lehetségessé válik, hogy a felnövekvő generáció a társadalmi rend számára mindig új erőt jelentsen. Akkor ez a rend úgy fog kinézni, ahogy a társadalomba belépő felnőtt emberek kialakítják; nem pedig a felnövekvő generációt kell úgy nevelni, hogy a fennálló társadalmi rend számára átalakíthatók legyenek.”

Míg egy fogszabályozást a hagyományos poroszos iskolához hasonlíthatunk, ahol a tanárok tudják, hogy mit kell a gyermeknek tudni, és mivé kell válnia, a dentozófiában megtapasztalhatjuk, hogy a szabadságra nevelés érvényes a fogak esetében is. A szájüregi egyensúlyoz is el lehet úgy jutni, hogy a gyermeket, lényének teljes egészét szeretetteljes figyelembe véve, támogatjuk. Hogy bízunk benne és segítünk neki a saját ritmusában, a saját erőforrásait mozgósítva meghaladni az akadályokat, amelyeket a kusza fogak, a nem megfelelően kifejlődött állkapcsok, a helytelenül működő nyelés, rágás vagy légzés vagy akár mindezek együttese elébe állít. És tesszük ezt azzal a mély meggyőződéssel, hogy mindezek az akadályok őérte vannak és hogy meghaladásuk által fényesebb önmagához fog jutni.

További részletek a kezelésről „A folyamat” menüpont alatt.